Verseim a világ megismerésének konok vágyából születtek.

Egyszer felrepítik az olvasót a Szerelem néha fájdalmasan szép csodájához, 

bepillantanak a gyönyörű természetbe, 

aztán visszarántják a köröttünk lévő komor valóságba, a hétköznapi sötétségbe, 

s miközben igyekszik megmutatni létezésünk gondjait, gyakorta kifigurázza, kigúnyolja s pellengérre állítja bajaink okozóit.

Néha talán a megoldást is sugallják, bár azt mindenkinek önmagában kell megkeresnie..

 Ha fáj az élet, ha komor a sors, s vigaszra vágysz, 

ha szerelmes vagy-voltál vagy szeretnél az lenni,